2010. január 26., kedd

Beyond the age of great ventillations

Nem, valóban már nem ebben a korban élünk, vége, most már tényleg, tapasztalhatóan és bizonyítottan a Nagy Szellőztetések Korán túl van az emberiség, legalább is az emberiségnek azon része, aki szeptember végén Pécsről Krakkóba ment tanulni és az első helyi diáklányról elnevezett kollégiumban még egy hónapig fog lakni...
Hamar leszűkítettük az emberiség körét az itt olvasható sorokat író kezek tulajdonosára. A Nagy Szellőztetések Kora, kora reggeleken és egyéb időkben volt tapasztalható, amikor történetesen kellemes érzés töltötte el a szoba lakóját, miután nyitva tartotta ugyanazon szobának az ablakát. Egészséges a friss levegő, de frissességből is megárt a sok. Mennyire friss odakint a levegő? Nem, nem az, tele van szutyokkal, porral bőven, füsttel kiadósan és egyéb gázokkal, szagokkal... hát így télen, úgy általában...
De még mindig van oxigén tartalma és mindaddig nem kell a "vízbül kivenni" a "zoxigént"...
Ha valami friss, esetenként a hőmérséklete alacsonyabb, mint annak a dolognak a hőmérséklete, ami nem friss. Kivételt képeznek ezalól természetesen a frissensültek, melegen készült ételek és még sok más, de a levegő nem kivétel! A szél hideg, vagy, ha nem, akkor a levegő sietős részecskéinek mozgása csökkenti a hőérzetet.
Ennyi!
Tehát mikor jöhet el a nagy szellőztetések korának vége? Akkor, ha már nem kellemes kinyitni az ablakot különféle, az egészséget már közvetlenül is károsító tényezők miatt.
HIDEG VAN KINT!
Erre szerettem volna kilyukadni.
Tegnap előtt 11°C-t emelkedett a hőmérséklet, így elérte a verőfényes napsütésben a –10°C-t is!
Ám nagyonhamar visszaállt minden a maga kerékvágásába, hiszen újra érzi a diák, hogy a jó, friss levegőből kevesebb is elég, főleg, ha annak hőmérséklete nem több, mint
–20°C

Nincsenek megjegyzések: